Képi források elemzése - Fejlesztő feladatsor

1. Őskor - barlangrajzok

Feladatok:

1. Mit ábrázolnak a rajzok?

2. Milyen céllal készülhettek?

Két egyszerű kérdést tennék fel, amikre könnyedén lehet válaszolni a két kép alapján. Az első kérdés minden esetben egyértelmű, általában erre a legkönnyebb válaszolni, és egy kép/fotó stb. elemzésénél is célszerű ezzel indítani a feladat megoldását. Azt pedig, hogy milyen céllal készülhettek ezek a rajzok szintén nem lehet nehéz feltárni, ebben az esetben ez egy könnyű kérdés, a többi forrásnál viszont nem lehet egyértelmű minden tanuló számára.

2. Magyar középkor

Feladatok:
1. Milyen cselekményt látsz a képen?
2. Kik a főszereplői egy ilyen eseménynek?
3. Milyen kellékei vannak a ceremóniának?
4. Melyik században készülhetett a festmény?

Ennél a feladatnál bővítettem a kérdések számát, rákérdeznék a képen látható főszereplőkre, ami fontos lehet az elsajátítandó tananyag miatt, ebben az esetben, az érsek szerepének a hangsúlyozása miatt. Ezáltal a képből is lehet tanulni. A kellékek egy része felsorolható a festményről, de tanári magyarázattal még kiegészíthető (aranyalma, kard). Rákérdeznék a festmény alkotásának idejére is, mert egy képi forrásnál ugyan  úgy fontos a keletkezésének dátuma/időszaka, mint az írott forrásnál. Ez egy újabb szempont lenne amire minden egyes képi forrásnál odafigyelhetnének a diákok.

3. Második világháború - karikatúra

Feladatok:
1. Mik/kik a karikatúra főszereplői?
2. Milyen céllal készülhetett a kép?
3. Mikor készült? (Melyik csata után?)
4. Hol készülhetett? (ország)

 A karikatúrák elemzésénél mindenképp szükséges egy előzetes tanári magyarázat. Érdemes nem csak 20. századi karikatúrákat megnézni, hanem már jóval korábbiakat is. Definiálni, hogy egyáltalán mit is nevezünk karikatúrának, milyen célból készítik őket. Ennél a képnél már a főszereplők azonosítása is jóval nehezebb, mint a koronázós festménynél, ismertető jegyekből lehet rájönni a megfelelő válaszra. A készítő célja sem egyértelmű, ezért is kell a felvezetés. Rákérdeznék a karikatúra születésének a körülményeire is. A dátum leolvasható a képről, de ezt a képet nem vetíteném ki felvezetés nélkül, vagy az óra végén reflexióként, vagy egy összefoglaló órán működhetne, mert előzetes tudás nélkül nem feltétlen válaszolna mindenki erre a kérdésre. A hol készült kérdéssel bővíteném még a feladatok sorát, vagyis ahol lehet, ott ezentúl a diákok is térjenek ki erre a szempontra. Itt a szereplők ábrázolásmódjából lehet rájönni, hogy a készítő mely oldalon áll, milyen származású.

4. 20. század - Szovjetunió

Feladatok:
1. Mit ábrázolnak a képek? Ki(k) a főszereplők?
2. Hol készült a fotó?
3. Mikor/melyik időszakban "készültek" a képek? (Azonos időből származnak-e?) 
3. Mi a különbség a két kép között?
4. Mi állhat ennek hátterében? (cél)
5. Mire használható a fotó? (Mi értelme rajta változtatni?)

Ennél a feladatnál az összehasonlító elemzésen van a hangsúly. Az előző feladatnál a kép keletkezésének dátumára már rákérdeztem, itt pedig ezt nem is lehet megkerülni. A készültek szó azért van idézőjelben, mert az első fotó a valóságot ábrázolja, a második pedig egy korabeli photoshop segítségével készült néhány évvel később. Természetesen szempont az elemzésnél az is, hogy mik az alapvető különbségek a képek között, ebben az esetben nem nehéz megtalálni. Ez a két szempont használható más képi források összehasonlításánál is például egy korabeli és egy századokkal későbbi festmény összehasonlításánál is. Érdemes feltárni egy fotó keletkezésének a hátterét is, beilleszteni az adott korszak mindennapjaiba. Ez leginkább egy +1 elemzési (szabadon választható) szempont, amire érdemes kitérni akár egy másik forrás esetében is.

Összefoglalva az alábbi szempontok figyelembevételével érdemes hozzákezdeni egy képi forrás elemzéséhez:

• mit látunk a képen
• mikor készült
• hol készült
• a készítő személye, származása, kit/mit képvisel
• milyen céllal keletkezett